Sokan azt gondolják, hogy a lakásukban szabadon rendelkezhetnek a falakkal, ide-oda pakolgathatják, fúrhat-faraghatnak. Ez azonban tévedés, nagyon komoly veszélynek teheti ki az egész épületet, aki nem szakszerűen végez el egy ilyen munkát. De mi számít szakszerűnek? Egyáltalán mikor van engedélyre szükség?
A 70-es, 80-as években épült panellakások tervezésénél az olcsóság és praktikum volt a fő szempont, kis alapterületű, de sok helyiségből álló lakásokat hozva létre. Ez az elrendezés ma is előnyös lehet, különösen az energiahatékonyság szempontjából.
Azonban az igények változásával felmerült a nagyobb terek iránti igény, ami falak eltávolítását teheti szükségessé. A szöveg részletezi, hogy a panelépületek szerkezete különbözik a téglaépületekétől, és kétféle falat különböztet meg: teherhordó és nem teherhordó falakat. A nem teherhordó válaszfalak általában eltávolíthatók, míg a teherhordó falak esetében sokkal óvatosabban kell eljárni.
A teherhordó falak átalakításánál figyelembe kell venni mind a függőleges, mind a vízszintes terheléseket. A felső emeleteken általában nagyobb a mozgástér az átalakításokra. Minden esetben szükséges statikus szakértő bevonása és hivatalos engedélyeztetés.
Tocsev János Miklóssal, a Miskolc Holding Zrt. munkatársával beszéltünk a problémáról.
– Most akut problémánk van. Jelenleg a társasházkezelésen dolgozom és a Miskolc Holdingnál van egy négyemeletes épületünk, aminek a legfelső szintjén komoly statikai problémát okozott egy ilyen félig hozzáértő, félig hozzá nem értő embernek a kontárkodása – aki ráadásul az építőiparban dolgozik.
Szeretném, ha az a fajta tudatosságot elérnénk, hogy a lakosságnak az a része, akik fel akarják újítani vagy át akarják alakítani a lakásukat, azok tudják, hogy egyáltalán kitől kell információt kérni, hogy mit lehet, mit nem lehet – és akkor már elértük az első célunkat.
Amikor hozzányúlunk egy falhoz, mindenképp szükséges arról a társasházat tájékoztatni, függetlenül attól, hogy tartófalról vagy elválasztófalról van szó. Előbbinél statikust kell hívni, aki megvizsgálja, hogy egyáltalán hogyan lehet ahhoz hozzányúlni, majd mindenféle engedélyeket kell szerezni
Közös tulajdonnál bárminemű beavatkozáshoz kezelői hozzájárulás szükséges. Ha pedig tartószerkezetet érintő beavatkozás van, akkor kell külön statikai szakvélemény. Egy társasházi épületben minden fal közös tulajdon, a válaszfal is. Ha a társasházban egy válaszfalhoz akarok hozzányúlni – hiába mondom azt, hogy az csak négy centi vastag, és nem tartófal, és nyugodtan lehet azt fúrni, faragni, vésni –, akkor is szükség van egy kezelői hozzájárulásra. Ebben a hozzájárulásban mi leírunk minden fontos tudnivalót, ami egyébként a társasházi törvényben is szerepel.
A mi esetünkben többnyire panelépületekről van szó, ahol a válaszfalaknál is problémát jelenthet egy nem szakszerű beavatkozás. Ha csak egy kötést elvág valaki a 12-es, 14-es betonacéllal a falban, az már tartószerkezeti hibákat is okozhat az épületben.
Már ahhoz is kezelő hozzájárulás szükséges valaki egy ételkiadót vágna a konyhafalon. Ezt emailben is lehet kérni vagy telefonon is. A mai modern világban ez két-három nap alatt megvan, még csak nem is körülményes, elküldjük emailben, hogy mire kell odafigyelni, és igazából ennyi.
Ha valakinek van egy saját tulajdonú lakása, azzal bármit csinál, ha egy tetőcserép leesik, és azzal kárt okoz, ő felel érte, mert a tulajdonjoghoz kötelmek is tartoznak. Mi ezt szóban is el szoktuk mondani, de a kezelői hozzájárulásban leírjuk, hogy ha valaki valamilyen kárt okoz, akkor felelősséggel tartozik. Amennyiben valaki egy betonvasat vág el, vagy a szerkezetnek a statikájába beleavatkozik, akkor annak a kiváltásáról gondoskodnia kell, de mindenképpen célszerű és javasolt egy szakértőnek vagy egy statikusnak a megkeresése. Ellenőrzés ilyen formában automatikusan nincsen, de például a napokban kiszálltunk egy helyre ellenőrizni, ahonnan nagy fúrás, faragás, zörgés, csattogás hallatszott. Már az ablakból látszott, hogy falhoronyt marnak, felmentünk kontrollra. Mi társasházkezelők vagyunk, ezért van jogosultságunk arra, hogy megkérdezzük, hogy mit csinálnak. Bementünk a lakásba, és ott megláttuk, hogy mi történik, azonnal meg is állt a munkafolyamat, hívtunk statikust és épületszerkezeti szakértőt. Innentől már akár bíróságra is lehet vele menni, fővesztés terhe mellett, hogy az egész épület szerkezetét, állagát és hajlékonyságát veszélyeztető olyan beavatkozást csináltak, ami komoly probléma, több tízmillió forint értékű kár is lehetséges
– Honnan tudom eldönteni, hogy a beavatkozásom veszélyezteti az épületet? Önök küldenek nekem egy tájékoztatót, én mi alapján tudom eldönteni, hogy statikust kell kérnem?
– Mi ezt javasoljuk minden esetben. Ami fontos, hogy itt a jóhiszeműség meg rosszhiszeműség addig vagy akkor áll fent, amíg nincs baj. Mihelyst valami baj történik, onnantól kezdve nem kérdés, hogy most jóhiszeműen vágott át valaki egy falat, és úgy dőlt össze a ház vagy sem. Mindenki ennek a felelősségének a tudatában végzi az átalakítást, a tulajdonos felel érte, ezért érdemes megbízni egy szakembert a vizsgálatra. Persze volt olyanra is példa, hogy egy budapesti szakértő statikus jogosultsággal a fővárosi irodából elküld egy 30 ezer forintos szakértői véleményt, hogy nyugodtan lehet bontani, fúrni, faragni. De ez nem valódi szakvélemény, sajnos nemrég is találkoztunk egy ilyennel. Helyszíni vizsgálat nélkül nem állapítható meg, hogy a fal, mint tartószerkezet nem funkcionál, a csomóponti kötéseknél átvágva ki is dőlhet akár, elég hozzá egy 3,2-es földrengés. Volt már ilyenre is példa, de onnantól kezdve megint a lakás tulajdonosa a felelős, még akkor is, ha van egy statikai szakvéleménye.
– Mi van akkor, ha nem megbontani akarunk egy falat, hanem felhúzni egy válaszfalat, mert le akarunk választani egy részt? Arra is kell külön engedély? Az elvileg nem rontja az épület statikáját.
– Ilyen történetünk is volt, hogy válaszfalat építettek be két különnemű gyerek miatt. Könnyűszerkezettel ezt minden további nélkül lehet. Ha viszont már olyan építés történik, aminek valódi tömege van, azaz felfalazok egy téglafalat, azt már méretezni kell. Az épületek födémje az öntartásra, súlyterhelésre van méretezve. Ez ilyen kis téglafal is okozhat statikai problémát egy épületben, ha nagyobb terhelés van az alapokon.
– Milyen gyakran találkoznak ilyen problémákkal?
– Falátvágással éves szinten egy-kettő biztosan van, legalábbis ennyi megkeresést kapunk, hogy falnyílást vágnának, vagy két lakást szeretnének összenyitni, szeretnék egy ételkiadót, szeretnék megnagyobbítani az ajtót. 100 társasházból éves szinten egy-kettő ilyen van, mi olyan 5-6000 lakást kezelünk az Avason.
– Mekkora lehet a látencia? Hány olyan eset lehet, amikor nem kérnek engedélyt?
– Azt nem tudjuk. Ez a mostani is úgy derült ki, hogy hallottuk, hogy fúrnak-faragnak, láttuk, hogy nyitott ablak mellett véstek. Ha nem látjuk, nem nálunk történik, lehet, hogy el is siklunk felette. Van úgy, hogy bejelenti valaki, hogy a szomszéd fúr-farag hetek óta, meg már vésik a falat. Na, akkor ki szoktunk menni, a vésés minden esetben indokolja ezt.
Nyilván nem feltétlenül van veszélyben, de egy sokemeletes épületnél egy földszinti lakásnak a statikája az egész épületre kihat. Borzasztó tömegekről van szó, több ezer tonnákról beszélünk. Ott ez nem játék. Bontókalapáccsal nekiesni, és kivésegetni a falat úgy, hogy majd teszek bele áthidalót, nem lehet. Minden egyes panelelemben betonvas van, minden egyes szerkezetet az tart rugalmasan. Megoldásként létezik az úgynevezett gyémántvágós technika, ami falátvágásnál nem kelt olyan fajta, ami a kötéseket gyengítheti, és nem befolyásolja a szerkezetet.
A gyémánttechnológiás falvágás, betonvágás és betonfúrás egy modern és környezetbarát megoldás a hagyományos bontási módszerekkel szemben. Ez az eljárás kevesebb zajjal és porral jár, miközben képes beton, vasbeton és egyéb kőzetek vágására, még az azokban lévő acél vasalatokkal együtt is. A folyamat rezgés-, rombolás- és törésmentes, valamint méretpontos és sima felületet eredményez, ami nem igényel további megmunkálást, így gazdaságos is.
A vastagabb beton és vasbeton szerkezetek bontására speciális, gyémántbetétes vágótárcsás hidraulikus berendezéseket használnak, amelyek alkalmasak mind fal-, mind padlósíkban történő vágásra. Szűkebb helyeken és vékonyabb falaknál (maximum 15 cm vastagságig) kézi vágógépeket alkalmaznak. Ez a technológia jelenleg a legkorszerűbb megoldás a beton és vasbeton szerkezetek bontására és átalakítására.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
